AZ IMÁDAT AZ ISZLÁMBAN
Az „ibádet” szó jelentése: engedelmeskedni, meghajolni, szolgálni, alázatot mutatni és istent imádni. Vallási értelemben pedig: „tudatos engedelmesség, amely cselekedethez és szándékhoz kötött, jutalommal jár, és Allah iránti tiszteletet és közelséget fejez ki.” Allah imádata az engedelmesség és a tisztelet legmagasabb foka. A Koránban olvashatjuk, hogy az emberek Allah imádására teremtettek (Az-Zāriyāt, 51:56), és hogy minden próféta erre hívta az embereket (Al-Baqara, 2:83).
A Koránban az ibádet fogalma különféle jelentésekben jelenik meg, például: tauhíd – Isten egységének elismerése (An-Niszá’, 4:36), engedelmesség (Al-Baqara, 2:172), ima és fohász (Al-Mu’min, 40:60), meghajlás (Al-Fātiḥa, 1:5), hit és jócselekedetek (An-Niszá’, 4:172–173), dicsőítés és leborulás (Al-A’rāf, 7:206), Allah megismerése és felismerése (Az-Zāriyāt, 51:56). Ezekből kiindulva az ibádet tágabb értelemben azt jelenti, hogy az ember figyelembe veszi az iszlám parancsait és tiltásait, valamint megőrzi Allah határait.
Ahhoz, hogy egy cselekedet ibádet-nek minősüljön, az emberben hitnek, szándéknak és őszinteségnek kell jelen lennie. Az ibádet-nek Allah megelégedéséért és az iszlám tanításainak megfelelően kell történnie.
Gyakorlati szempontból az ibádet négy fő kategóriába sorolható:
a) Szívbéli ibádetek: hit, őszinteség, szándék, elmélkedés, ismeret, türelem, istenfélelem (taqwā).
b) Testi ibádetek: imádság (ṣalāt), böjt, Allah megemlítése és fohász a nyelvvel, jóság a szülők felé, jó bánásmód másokkal, családi kapcsolatok ápolása.
c) Vagyonbeli ibádetek: kötelező adomány (zakāt), önkéntes adomány (ṣadaqa), segítség a szegényeknek és rokonoknak, adakozás Allah útján.
d) Olyan ibádetek, amelyekben testi és anyagi részvétel is van: például a mekkai zarándoklat (ḥajj) és a dzsihád.