Az iszlám hitben a tisztaság (taharet) sokkal több, mint egy napi szokás; ez az első lépés az Isten (Allah) elé való járuláshoz. Emiatt a test, a ruházat és az imádság helyének tisztasága az imák elfogadásának feltétele. A Korán világosan feltárja a tisztaság fizikai és lelki dimenzióját a következő ájával:
“…Bizony, Allah szereti azokat, akik gyakran megbánják bűneiket, és szereti azokat, akik megtisztulnak.” (Bakara szúra, 222. ája)
Az iszlámban a tisztaság két részre oszlik:
- Külső tisztaság: A test, a ruházat és a környezet megtisztítása a szennyeződésektől.
- Belső tisztaság: A szív megtisztítása a rossz gondolatoktól, a kevélységtől és az irigységtől.
A muszlimok naponta ötször végeznek abdestet (rituális tisztálkodást) az imádság előtt. Az abdest egy vízzel végzett szimbolikus és fizikai megtisztulás. Ez a rituálé kiszakítja az egyént a világ káoszából, és a lelki összpontosítás állapotába helyezi. A Korán egyértelműen leírja, hogyan kell elvégezni az abdestet:
“Ó, ti hívők! Ha imához készültek, mossátok meg arcotokat és kezeteket a könyökig, és töröljétek át (mesh) fejeteket, valamint mossátok meg lábatokat a bokáig…” (Máida szúra, 6. ája)
Az abdest alapvető lépései:
- Szándék és kezek: A folyamat szándékkal (nijjat) és a kezek megmosásával kezdődik.
- Száj és orr: A száj és az orr vízzel való megtisztítása (frissességet és higiéniát biztosít).
- Arc: Az egész arc megmosása.
- Karok: A karok megmosása a könyökökkel együtt.
- Fej és fülek: A fej áttörlése nedves kézzel és a fülek kitisztítása.
- Lábak: A lábak megmosása a bokákkal együtt.
Az iszlám szerint a víz az élet forrása és a legnagyobb tisztítóerő. Azonban olyan esetekben, amikor nem áll rendelkezésre víz, a “Teyemmüm” (tiszta földdel végzett szimbolikus tisztálkodás) lép életbe, amely a szándék fontosságát hangsúlyozza. Ez azt mutatja, hogy az iszlám célja a tisztasággal nem csupán a “vizesedés”, hanem a tisztulási fegyelem elsajátítása.
