Az ima az iszlámban
A namáz az iszlámban Allah imádatának legalapvetőbb formája.
Naponta ötször végzik: hajnalban (fadzsr), délben (zuhr), délután (aszr), napnyugtakor (magrib) és este (isá).
Minden ima meghatározott időkeretben történik, és mindegyik lehetőség arra, hogy emlékezzünk Allahra, köszönetet mondjunk és kapcsolatot teremtsünk Vele.
A namáznak meghatározott mozdulatai vannak: állás, meghajlás (rukú’), leborulás (szudzsúd) és ülés.
Ezek a mozdulatok nem csupán fizikaiak, hanem mély spirituális jelentéssel is bírnak.
A leborulás az a pillanat, amikor az ember a legközelebb van Allahhoz.
A namáz arabul hangzik el, mert a Korán nyelve arab, de ajánlott a jelentésének megértése.
Az elmondott szövegek Allah magasztalását, irgalom kérését és útmutatás keresését tartalmazzák.
A namáz célja, hogy az ember elvonatkoztassa magát a világi elfoglaltságoktól, és tudatosan forduljon Teremtője felé.
Ez
🕌 A namáz a muszlim szívének napi ötszöri beállítása Allah felé.
